SHIVA ELMENT

AZ EGYIK LEGBÖLCSEBB KUTYA, AKIT VALAHA ISMERTEM.
MA EGY JOBB VILÁGBA TÁVOZOTT, AHOL NEM FÁJ SEMMI.

Mivel most még a könnyeimmel küszködök, egy későbbi bejegyzésben írok róla.

:((

Luxusbusszal sintértelepre?

Mentsük meg a kutyákat az eb-beszerző turistáktól!

2008 óta a Vigyél Haza Alapítvány, és a Közterület-felügyelet házi sajtója a Bors mérhetetlen károkat okoz azzal, hogy a legbutább bulvár szintjén hazugságokkal, buta, átgondolatlan akciókkal félretájékoztatja a fővárosiakat. Az ő szemszögükből bemutatva az Ebrendészeti Telep egy jó hely, ahol a kutyák jól érzik magukat, és nekik tökéletesen megfelel minden vevő, csak vigye a kutyákat.

Legújabb akciójukkal úgy csalogatják az embereket, hogy azt ígérik, luxusbuszban celebek idegenvezetésével juthatnak el az Illatos úti telepre. Luxusbusszal sintértelepre? Valóban a Városligetből az Illatos útig luxusbusszal kell eljutni és celebeknek kell szórakoztatnia azokat, akik kutyát akarnak? Boldog-boldogtalan felszállhat a buszra, és ha már ott van az Illatos úton, akkor vehet egy oltott, chipezett kutyát 2500 Ft-ért, kap hozzá 1000 Ft értékű vásárlási utalványt is, így igazán jó vásárt csinál.

Hogy a busszal odaszállított eb-beszerző az Illatos útról miként jut haza a kutyával, hogy másnap tud-e enni adni a kutyának, hogy egyáltalán átgondolta-e a kutya befogadását, az nekik nem fontos.

(Annyira nem fontosak nekik a kutyák, hogy a Bors még egy fotósra sem áldozott, egyszerűen levették a www.illatosut.hu oldalról a fotóinkat - arról az oldalról, aminek a megszüntetését szorgalmazták, amiről becsmérlőn nyilatkoztak, feleslegesként titulálták, amikor a fotózási tilalom ellen tiltakoztunk - és a sajátjukként tüntették fel azokat az akciót beharangozó cikkben: http://www.borsonline.hu/news.php?op&hid=32362)

2,5 év tapasztalata alapján az effajta hírverésnek egyenes következménye, hogy az így megvásárolt kutyák nagy része visszakerül a telepre, vagy egyszerűen szélnek eresztik, a hírverésnek köszönhetően pedig a rózsaszínnek beállított Telepre özönlenek a kutyájuktól szabadulni vágyók, hogy leadják a megunt kutyát. Az állatvédő szervezetek már nem győzik összeszedni a felelőtlenül bevállalt, majd kidobált kutyákat.
 

Az akció ráadásul igencsak elkésett... Már nincs teltház, mert az utóbbi hetekben már elaltattak kéttucatnyi kutyát, és az Illatos útról mentő szervezetek is erőn felül mentették az esélyteleneket, így mostanra normalizálódott a helyzet. Jelenleg a telepen kb. 100 felnőtt és 25 kölyök kutya van (a létszám percenként változik). A felnőttek közül jelenleg 52 kutya elvihető, a többiek még az eredeti gazdájukat keresik.

Rendszeres olvasóink felelős állattartók, aki teheti, annak már van kutyája, mégis tudnak segíteni! Kérünk mindenkit, hogy azokat az ismerőseiket, akik kutyát szeretnének mostanában befogadni, irányítsák az Illatos útra! Augusztus 14-ig még van elég idő arra, hogy az elvihető kutyák jó gazdához kerüljenek, és ne legyen belőlük a bevásárló turisták zsákmánya!
A kutyákról képeket, adatokat, rövid leírást a www.illatosut.hu oldalon találnak, ahol az adatokat legalább heti két alkalommal frissítjük.

Kérjük az újságírókat, ne törődjenek azzal, hogy a Közterület-felügyelet királyi sajtója a Bors, emiatt ne büntessék a kutyákat, írjanak róluk! Szükségük lenne arra, hogy rendszeresen jelenjenek meg tényszerű, átgondolt írások színvonalas lapokban az Illatos útról, hogy minél kevesebb kutya kerüljön be, aki bekerült, minél előbb haza, vagy új gazdához kerülhessen. 2008 előtt ez jól működött.

Lelenc Kutyamentő Egyesület
www.lelenc.hu

SEGÍTSÉGET KÉR NOIR!

Noirt 2007. november 3-án az Állatorvosi Egyetemen egy lámpaoszlophoz kötve hagyta "gazdája". A kutyán gyermekfejnyi, vérző, kirágott vagy kifekélyesedett emlődaganat volt, ő maga csont-bőr sovány, elképesztően bolhás, és elhanyagolt volt. Állapotán az orvosok csak hüledeztek, hogy Európában a XXI. században ilyen megeshet. Valamennyi emlőtelepét el kellett távolítani, nagyon nagy műtétje volt, de ő meggyógyult. 

Nagyon sokan összefogtunk érte: egy ismeretlen hölgy a műtét költségét vállalta át, egy másik a műtét utáni első, igen nehéz két hétben vállalta ápolását, a harmadik utána vette magához, sugárkezelésre hordta, majd mikor a gazdikeresésre került volna sor és a plakátokat kellett volna kitenni, azt mondta, nem tud megválni tőle. 

Azt hittük élete rendeződik, sínen van. 

De újabb problémák jöttek: szeme romlani kezdtek, rendszeres kezelésre szorult, amit a gazdi az elején szépen csinált is, aztán nem használta a gyógyszereket, amiket az orvos felírt. 

Noirt brutál fülgyulladással és lényegében vakon adta vissza: vagy átvesszük, vagy elaltatja alapon. Természetesen átvettük. 

A vele történtek nagyon nagy törést okoztak az életében, az vált ugyanis meg tőle, akinek a szeretete visszahozta az életbe. Hosszú idő kellett hozzá, mire feldolgozta, és betegségei is rendbe jöttek. 

Szentgáli doktor úr szerint egyik szemén látása menthető még: 2010. május 10-én a szemlencsét ultrahanggal vizsgálva megállapította a bal szemen a cataracta (szürkehályog) mögött elváltozás nem látható. Ha a szemlencsét mű-lencsére cseréli, látása 70-80%-os lehet. 

A lencsére valót összegyűjtöttük, Franciaországból (ott kapható csak, sajnos), megrendeltük, kifizettük, ma megérkezett. Költsége 150 euró volt.
 

A további orvosi költségek (műtét és utókezelés) 150 ezer forint, gyógyszerköltsége 15-20 ezer között. Ehhez – nem szoktunk – kénytelenek vagyunk segítséget kérni, mert ha nem kapunk, az a többi kutyával szemben részünkről egyszerűen aljasság, hiszen a legelemibb orvosi ellátásukra sem marad semmi, nem beszélve az ivartalanításról, egészségmegőrzésről, élősködők elleni védelemről….. Nem hagyhatjuk azonban cserben Noirt sem, hiszen már eddig is olyan méltatlanul elbánt vele a sors, és ez a kutya annyiszor kellett már hogy a pokol fenekéről visszajöjjön!
Kérjük, aki támogatni tudja a műtétjét, segítsen! A mi vállalásunk az anyagi rész nélkül is nagyon kemény, hiszen a műtét után egy hónapon keresztül minden nap, utána egy hónapig kétnaponta, majd a harmadik hónapban heti kétszer majd egyszer kell kontrollra vinnünk majd.
Felhívásunk, az orvosi papírok, a lencse számlája majd a fejlemények fent lesznek a honlapunkon: www.allatesember.hu, ahol folyamatosan nyomon követhető lesz majd Noir sorsa, ahogy eddigi munkánkat is megismerheti, aki szeretné tudni, a támogatása jó célra megy-e.
 

Bármilyen kis összeg is segítség, hiszen a tenger is vízcseppekből áll…
Számlaszámunk: 12010453-01006150-00100004
 

Felépülését követően Noir gazdikereső, íme nacionáléja: 

Noir 6-7 év körüli szobatiszta középtermetű, 15 kg-os leány. A vacka közelébe (az a trezorja, ott tárolja be a tulajdonát, játékait) más állatot nem enged, de ha nem a kincseire pályáznak, akkor barátságos velük, legyenek macskák vagy kutyák. Ezzel együtt, nem feltétlenül van szüksége társ-állatra, bár más kutya mellé adható, csak az hasonló vérmérsékletű legyen. Más kutyával nem játszik, de nem is kötekszik. Ha békén hagyják, akkor semmi gond vele. Macskakompatibilis, csak a cica ne ugráljon rajta. Látásproblémája miatt (jelenleg szinte teljesen vak, és maradék látása is egyre csökken) inkább nyugalomra vágyik.. Szereti a maga útját járni, kicsit konok, de kompromisszumra hajlandó. A pocakja a mindene. Nagyon szeret emberekkel lenni, és gyerekekkel is kulturáltan viselkedik – ehhez természetesen az ő határait is tiszteletben kell tartani. Fontos neki, hogy szeressék, hogy megkapja a napi simogatás-adagját, és ezért ő is gyengéd szeretetet ad cserébe. Noir körülbelül szeptembertől örökbe fogadható. Addig is szeretettel várja azonban aki otthont adna neki. Örömmel ismerkedne!
Érdeklődni róla Takács Katinál lehet a 06-70-223-6476-os telefonszámon!

PAMI

 

Lassan egy éve, hogy az állatszerető, fiatal pár megtalálta Pamit az M0-ás autpálya XVII. kerületi szakaszának mentén, olyan siralmas állapotban, hogy mindenkinek, aki látta  elhanyagolt állapotát, összeszorult a szíve.

Így lelték meg:

Csontsovány volt, szőre mindenhol kikopott pár csomó kivételével, rettentően félt, tele volt kullanccsal, bolhával. Hogy hogyan került egy olyan útszakaszra, ahová képtelenség eljutnia egy ebnek magának és egyáltalán hogyan jutott ilyen állapotba, azt csak a jó ég és Pami tudja, valamint az a kétlábú, aki így elhanyagolta, netán fizikailag bántalmazta, aztán magára hagyta. A kutya viselkedéséből erre lehetett következtetni.

A jó hír a sok rossz mellett annyi volt, hogy Pami evett és élénken vakkantgatott, ha véleményeznie kellett valamit sürgősen. Az állatklinika orvosai nekiláttak kivizsgálni, parazitamentesíteni és gyógyítani a mindössze 10 kg-os, szinte már a végletekig elhanyagolt kutyust.  A lányok jártak hozzá a klinikára, vitték sétálni és próbálták megértetni vele, hogy nem minden ember fenevad, létezik simogató kéz is.

Az orvosi kezelés után panzióba költözött, ismerkedett a többiekkel, kezdett nyílni, játszani is megtanult, amire nem biztos, hogy volt esélye élete előző szakaszában.

És.... a szőre nőttön-nőtt, fényesedett! Nagyon csinos kutya képe kezdett kibontakozni, főleg, hogy a finom étkek is megtették hatásukat, a sovány kutyalányból szép kutyahölgy alakult.

Hála a törődésnek, a gondoskodásnak és a szeretetnek, mára teljesen kikupálódott. 

Gyerekek nagy barátja ő, s most már ritka alkalom, hogy nem rokonszenvez más kutyussal, inkább haverkodik, bandázik. 

Íme gyermekszeretete. :)

PAMI GAZDIT KERES! 

Olyat, aki végképp elfeledteti vele, hogy az ember gonoszságra is képes. 

Olyat, aki 100 %-ban meggyőzi arról, hogy a legtöbb kétlábú állatszerető és képes felelősen, végtelen szeretettel és odaadással gondoskodni róla. 

Olyat, aki élete társának tekinti Pamit, s biztosítja számára a kényelmes, ám foglalkozásokkal, nagy játékokkal teli életet. 

Olyan gazdit, aki nem szimplán kerti kutyának óhajtja őt, hanem szabad bejárást engedélyez számára a házba, a gazdi életébe, akinek lábánál nyugodtan pihenhet hideg téli estéken a meleg szobában.

Mert Pami álomszép. 

Mert Pami játékos.

DE AMI A LEGFONTOSABB: Mert Pami példát mutat az élet szeretetéből és nagy utat tett meg azért, hogy ilyen csodálatos kutyussá váljon. Benne volt az akarat, meg akart felelni, s ezért bírja türelemmel a perceket a panzióban, várva az álomgazdi megérkezését. 

Csak ne késlekedjen az a gazdi! Jöjjön, Pami készen és ivartalanítva várja! 

Ha valaki úgy érzi, megfelel Pami elvárásainak,  valamint nem tudja nélküle elképzelni életét a továbbiakban, kérem jelentkezzen az alábbi telefonszámon:

06/70/335-3659 Ebremény Kutyavédő Egyesület

SIKER! PITE GAZDIRA TALÁLT!

Nagy örömmel írom, hogy Pite, a vitorlafülű, bocitarka tünemény gazdis lett! Ideiglenes befogadója nem adja másnak, végleg náluk maradhat ez a tündérgyerek! :):):)

Íme néhány kép az új otthonból.

Kisgazdival, Marcival. 

Büszkén az otthoni fűben.

Lett egy új "tesója", Stich. Imádják egymást. :)

 Az  széép, zőőőd gyep.... az nem hiányzik. Ha Pite elfárad, bármikor megpihenhet rajta. :)

.
 képek: Nus, Eszter, Évi

VIGYÁZZUNK RÁJUK A HŐSÉG IDEJÉN IS!!!

GAZDIT KERES PITE!

Bemutatkozom, Pite vagyok, a barátaimnak Pít. 

Egy fagyos februári napon találtak rám és 2 tesómra, nem sokon múlt, hogy ott hagyjuk a fogunkat a csikorgó télben.

Innen indultunk az élet és a gazdikeresés felé.

Szerencsénkre kedves állatbarátok megmentettek minket a fagyhaláltól, azóta is lelkesen gondoznak. Ugyan egyszer örökbe akart fogadni egy nagyon aranyos család, de sajnos nem maradhattam, mert allergiás lett a szőrre egyikük.

Lassacskán kamaszodok, barátaim véleménye szerint igen szépen fejlődök. 

Imádok játszani, pótmamit is mindig megrágcsálom kicsit. 

Kedvelem a gyerekeket, a cicákkal sincs semmi bajom.

A zöld fű kifejezetten jól áll nekem. :)

Jó kutya vagyok, amellett nagyon csinos, és könnyen tanulok. Hát kinek van még a világon ilyen szép vitorlafüle és színes bundusa?

Keresem hozzám hű gazdimat, aki életem végéig a barátom, a társam lenne, aki nevelget, okosít, gondoskodik rólam, végtelenül szeret, s akihez én is hű lehetek feltétel nélküli szeretetemmel.

Ha igazán, tiszta szívvel és szeretettel érdeklődnél utánam, kérlek írj a  bpgirl2000@yahoo.com email címre illetve hívd a 06/30/670-6871-es telefonszámot.

MIÉRT IS?

Hogy miért nyitom ezt a blogot?

Mert fanatikusan kutyaszerető ember vagyok. Lehet, hogy előző életemben kutyaként éltem.

Mert a hazánkban élő kutyáknak (de az egyéb haszon-és háziállatoknak is) nagy szüksége van a védelemre, az odafigyelésre, mivel rengeteg példa bizonyítja, hogy az állatok szeretete és felelős tartása erős, nagy kívánnivalót hagy maga után országunkban. 

A menhelyek és állatvédő szervezetek önkéntesei szinte szélmalom harcot vívnak az ostoba, primitív és felelőtlen emberi lények tettei ellen, s kétségbeesetten próbálják menteni, amely állatot lehet. Befogadják a kóbor állatkákat, szükség esetén biztosítják számukra a kórházi kezelést, állják a műtétek költségeit, chipeztetik, oltatják, parazitamentesítik a hozzájuk került kutyák, macskák sokaságát és mindezen közben igyekeznek szerető, jó gazdit találni nekik. 

Mielőtt erősödne a félreértés, hogy az állatmentők mindezt közpénzen végzik, jó tudni, hogy az állatvédők- és mentők nagy százaléka a saját pénzét, szabadidejét áldozza erre a munkára, esetleg adományokból és - amely szervezet eléri a megalakulástól számított, kötelező év határt - olykor felajánlott adó 1 %-okból fedezik a költségeket. Márpedig pl. az állatorvosi kezelés sem olcsó, még akkor sem, ha jelentős kedvezményekben részesül egy-egy állatmentő szervezet, hála néhány lelkiismeretes állatorvosnak illetve kisállat klinikának. 

S akkor még nem említettük az állatkák etetését, ha nincs menhely vagy állatfarm, akkor a panzióztatást.... stb. 

Aki olvas majd, láthatja, sok lesz a segítségkérés akár adományhoz, akár ideiglenes befogadáshoz, akár gazdikereséshez. Most szólok, ez teljesen normálissá válik ebben a blogban.  Másképp nem megy.
Előre is köszönöm, ha bárkit megérint egy-egy állat sorsa, reménybeli jövője, s ezáltal kedvet, indíttatást érez ahhoz, hogy segítsen. 

Nem locsogok tovább feleslegesen, induljon ez a blog!